A rák tudományos magyarázata az anyagcserében rejlik.

A rák magyarázatának tudományos alapja, hogy az emlősök szöveteinek sejtjei örökletesen mind aerob, mind anaerob enzimtermelésre képesek, ennél fogva mind aerob, mind anaerob módon képesek a glikogén feldolgozására. A rákot a celluláris környezet okozza. A genetikai hibák nem teszik képessé az emberi sejteket a tápanyagok oxigénmentes feldolgozására. Az oxigén ellátás korlátozása, vagy a citromsav ciklus megszakítása erjedéshez vezet. A tápanyagok erjesztése energia nyerés céljából örökletes képesség, mellyel minden energiatermelő sejt rendelkezik.

 Amikor megvágjuk magunkat, külsőleg vérzünk (szemben a belső vérzéssel). Normális esetben a vér megalvad, és a vérzés eláll. Ha ügyelünk arra, hogy a seb ne fertőződjön el, bevarasodik, és begyógyul. Ha azonban elfertőződik, a sérülés nem gyógyul meg. Lényegében ugyanez a testünkön belül lezajló folyamat az, ami rákhoz vezet.

 A belső vérzést követően az alvadt vér megreked, és nem jut vissza az erekhez oxigén utánpótlásért. A vérrög, az erektől, artériáktól, nyirokelvezetéstől elzárt, károsodott sejtek nem jutnak oxigénhez. Oxidatív folyamatok, és az erjedés veszi kezdetét. Egyidejűleg a szervezet sérülési áramot hoz létre, mely osztódásra és a sérülés meggyógyítására ösztönzi a környező sejteket. A sejtek az erjedéssel a hozzáférhető energia 98%-át megtartják, az újonnani növekedéshez. A glükóz erjedése a vérrögökben sérülést követően, a gyógyulás és megújulás mechanizmusaként szolgál. A rák nem minden egyes sérülést követően jelenik meg, hiszen nem minden sejt fertőzött mikrobákkal.

 Amint az oxigén eléri a sejteket, az erjedés le áll, és a mikrobás élet megsemmisül. A teljes gyógyulási folyamatot a sejtkörnyezet, valamint az elektromos és kémiai ingerekre adott reakciók irányítják.  A rákos folyamat megértéséhez először meg kell ismernünk az emberi enzimek és a parazita enzimek közti konfliktust. A rák alakulása az anyagcserét és osztódást szabályozó enzimektől függ. A normális sejtek olyan enzimeket termelnek, hogy oxidálják a tápanyagokat. A rákos sejtek által termelt enzimek megerjesztik a tápanyagokat. A normális sejtek a szervezet számára termelnek energiát. A rákos sejtek által termelt energia a sejtosztódást és növekedést segíti elő. A rákos sejtek gyors növekedésének ez az  energia szolgáltatja a bázist. Ezen kívül fontos megértenünk, miért replikálódik a DNS ellenőrizhetetlenül.

 Minden daganatot formáló, felnőttkori rákbetegség szövetkárosodással kezdődik. A DNS-replikáció oka a normális gyógyító mechanizmus, melynek során a hámsejtek a sérülés helyrehozása céljából sokasodni kezdenek. Egy sérülés helyrehozása céljából a szervezet mérhető ion mezőt hoz létre, melynek neve a „sérülés árama”. Ez az erő és energiaforrás, mely beindítja a DNS-replikációt, sejtosztódást és újbóli növekedést a sérülés helyrehozására.

Normális körülmények között, amikor egy sérülés helyrejön, a sérülés árama lezárul, és a replikáció megáll. A rák akkor jelenik meg, amikor ezeket az újonnan összeállt sejtfalmembránokat a sejtosztódás során mikrobás enzimek módosítják. Ezek az egysejtű mikroba tulajdonságait mutató sejtek nem kapcsolódnak össze a már létező membránnal. Nem hozzák helyre a sérülést, és a sérülés árama nem záródik le. Az eredmény folyamatos, ellenőrizhetetlen osztódás és sejt mutáció.

 A hibás géneknek semmi közük sincs a rákos folyamathoz. Köztudomású, hogy a rák nem gyógyuló csonttörések esetén is megjelenik, mivel a sérülési áram nem zár le. A csontok gyorsan sokszorozódó vérsejteket tartalmaznak a csontvelőben. A törött csont azért képes összeforrni, mert a csont élő anyag, merevsége és szilárdsága ellenére. Az elektromágneses mezők hatékonysága a csontok összeforrásának meggyorsításában, bizonyított és elfogadott tény az orvostudomány uralkodó irányzatában. Egy speciális elektromágneses eszköz gyenge egyenáramot fejleszt, mely a normális sérülési áramot utánozza, és felgyorsítja a növekedési sebességet. Egy energiamező, és nem az enzimek okozzák a nagymérvű replikációt. Következésképp a gének, akár hibásak, akár nem, nem hozhatók összefüggésbe a rákos folyamat elindításával a csontsejtekben. A mikrobák okozzák a rákot a csontokban és a sejtekben azáltal, hogy módosítják a sejtfalat a mitózis során.

 A csecsemőknél és gyermekeknél fellépő rákhoz nem szükséges sérülés, mivel a gyermeki életszakaszra jellemző, hogy a sejtek gyorsan osztódnak a fejlődés érdekében. Hasonlóképpen, azok a szervek, melyek az élet későbbi szakaszában fejlődnek ki, mint például a szaporító szervek, sérülés nélkül is elrákosodhatnak. E gyors növekvő sejtek gombás vagy bakteriális fertőződése rákot eredményez, mely daganatokat formál, vagy ha a fehér vérsejtek nem semmisítik meg a betolakodókat, a szervezet egyre többet termel belőlük, amitől megemelkedik a fehérvérsejtek száma és az immunrendszer működése leáll. A replikálódó sejtek mikrobás enzimekkel, lipidekkel és fehérjékkel történő fertőződése ad magyarázatot az összes emberi rákos megbetegedésre, és a rák körül felmerülő rejtélyekre.