Kedves Olvasó!

Most már igen nyugtalanító az, hogy több esetben látjuk, halljuk, hogy fiatal emberek, sportolók szívrohamok által életüket vesztik.

Mi lehet ennek az oka?

Mivel engem is érdekel, ezért kutató munkába kezdtem olyan értelemben, hogy ezzel kapcsolatban is gyűjtöttem az információkat. 1998-tól megszállottja lettem a vércsoportos étrend népszerűsítésének. Én az szerint táplálkozom, mégis az élő vércsepp analízis sokat jelentet abban, hogy igazolja azt, hogy a táplálkozásom megfelelő. Nagyon sok információhoz jutottam.

 Ezért merem ajánlani, hogy keressük közösen a probléma okát!

 Induljunk ki abból, hogy mi látható, az élő vércseppben mikroszkóp alatt? Akik a csoportomból részt vettek, szinte mindenkinél számottevő eltérés volt, amely egyértelműen kimutatta, hogy milyen a táplálkozásunk. Igazából számomra ez volt a meggyőző abban, hogy Dr. Peter D’ Adamo kutatásai egyértelműen bizonyítják, és igazolják azt, hogy a sejtektől idegen élelmiszerekben lévő fehérjék összeragasztják, és kicsapják a vörösvérsejteket. Döntő volt számomra az is, hogy amennyiben nem iszunk elég vizet, szomjaznak a sejtjeink, eldeformálódtak, a fehérvérsejt csiga lassú stb.. Tehát, ahogy táplálkozunk, azt a vérünk kimutatja. A részlegesen elzáródott erek okozta csökkent véráramlás hozzájárul a rák kifejlődéséhez is, mivel a sejtek kevesebb oxigénhez jutnak. Hasonlóképpen, ha duzzadtak a nyirokcsomók, kevésbé hatékonyan távolíthatók el a salakanyagok a terekből. Az érelmeszesedés a plakk megrepedéséhez, és a belőle fakadó belső vérzéshez vezet.

Dr. A. V. Costantini szerint, aki a granulómás (sarjdaganatos) betegségek specialistája, az artériák (de nem a vénák) meszesedésének oka a véráramlás módja: a vér az artériákban pulzál, a vénákban pedig egyenletesen folyik. A pulzáló vérrel a szemes mikrobás produktumok és a hulladékok összepréselődnek, és kialakul a meszesedés. A vénák azonban, melyekben nincs pulzáló véráramlás, nem keményednek meg, jóllehet hasonló mennyiségű hulladék gyűlik fel bennük. A granuloma-hulladékot elsimító koleszterinbevonat védekezési mechanizmusként alakul ki. a koleszterin fenntartja az erek rugalmasságát, és alacsonyan tartja a vérnyomást a zavartalan véráramlás érdekében.

Dr. Costantini alátámasztja a nézetet, mely szerint a koleszterin a szervezet védekező mechanizmusa. Interneten így ír a Fungalbionics c. oldalon: A koleszterin bevonat csökkenti a toxinok által okozott sérüléseket. A toxikus mikrobás metabolitokra tapadó koleszterin jótékony hatású, mivel megakadályozza a sejtmembrán megrepedését, s ennél mi sem bizonyítja jobban a koleszterin a sejtmembránban való jelenlétének eddig fel nem ismert szerepét: az antitoxicitást.

Előbb-utóbb azonban ez a védekezési mechanizmus felmondja a szolgálatot, hiszen az egymásra halmozódó koleszterin bevonatú granulómahulladék-rétegek elzárják az artériákat. Az artériák elvesztik rugalmasságukat, a véráramlás csökken, a vérnyomás emelkedik, míg végül a plakk megrepedésével a rendszer csődöt mond. Mindez a véráramban a parazitikus hulladékkal kezdődik, mely a véráramban élő és ott elpusztuló mikrobákból származik. A vérkeringés zavarainak úgy tűnik, a mikrobákkal való túlterheltség, és a hiányos táplálkozás az oka.

A www.gordonresearch.com című Internetes oldalon több oldalas cikk olvasható a szívrohamok valódi okáról.

Számos olyan esetről tudunk, amikor az idősekhez hasonlóan tizen-huszonévesek haltak meg érelmeszesedésben és szívrohamban. Az 1960-as évek vége felé Dr. Kilmer McCully rájött, hogy e fiatalkori haláleseteket a homocisztein magas vérszintje okozta. Az emberekéhez hasonló, fehérjében gazdag étrenden tartott kísérleti nyulaknál szívbetegség alakult ki. Dr. McCully bebizonyította, hogy a homocisztein aminosav túlzott felgyülemlése szívbetegséget okozhat. Amikor azt látjuk, hogy fiatal, egészséges emberek összeesnek és meghalnak a sporttevékenység közben, nagy a valószínűsége annak, hogy fehérjében gazdag és ásványokban szegény étrend okozta szívrohamnak vagyunk szemtanúi.

Dr. McCully 1988-ban tanulmányt publikált, melyben kimutatta, hogy azoknál a férfiaknál, akiknek homocisztein szintje csupán 12%-al haladja meg az átlagot, 3,4x nagyobb a szívroham kockázata. A szívroham kockázata több mint háromszorosára emelkedik a homocisztein mindössze 12%-os emelkedésétől. A homocisztein egy aminosav.  A homocystinuria enzimhiány, mely a homocisztein felgyülemlésével jár. A homocisztein a methionin anyagcsere mellékterméke, ami felhalmozódása toxikussá válik.

A homocisztein a methionin származéka, mely húsokban, hüvelyesekben, szójában, dió- és mogyorófélékben, tejtermékekben, halban, fokhagymában, hagymában, magvakban és egyes gabona-magvakban található. Ezek mind kitűnő táplálékok, azonban mértékkel fogyasztandók. Ha 40%-ban szénhidrátból, 30%-ban fehérjéből, és 30%-ban zsírból álló étrendhez tartjuk magunkat, biztosak lehetünk abban, hogy nem fogyasztunk túl sok fehérjét. Ha a vércsoportos étrendet követjük, akkor biztosak lehetünk abban, hogy minden táplálék a helyére kerül, úgy sejtszinten, mint mennyiségben. Az időnként gomba- és baktériumellenes méregtelenítés csökkenti a granuloma felhalmozódásból adódó szívroham előfordulását.