Anyagcsere problémák, betegségek (1)

Az anyagcsere-elmélet szerint szervezetünk képes meggyógyítani magát, feltéve, hogy hozzájut a számára szükséges természetes tápanyagokhoz, feltéve, hogy hasznosítani is tudja azokat, és feltéve, hogy az anyagcsere-salakanyagok a megfelelő időben távoznak.

 Az anyagcsere működésének kulcsa az enzimek, az esszenciális ásványok és nyomelemek, a zsírsavak, a fehérjék, a cukrok és a vitaminok. A testedzés, a víz, a napfény, az oxigén, a pihenés, és az alvás, valamint a stressz-mentes élet mind fontos szerepet játszanak az anyagcserében és a salakanyagok kiválasztásában.

 Hasznos lehet például az Acidophilus és más barátságos bélbaktériumok szedése, melyek kemoterápiát vagy antibiotikum-kúrát követően feltétlenül pótolni kell. Ezek a baktériumok jelentik az első lépést az emésztési folyamatban, mely végül a tápanyagok teljes asszimilációjához vezet, elkerülve a vérfehérjék megrekedését. Rengeteg tiszta vízre és friss levegőre is szükség van. A megfelelően elkészített, megemésztett és asszimilált, jó ételben valószínűleg az összes szükséges vitamin megtalálható. Azonban a legtöbb természetgyógyász ásványpótlást javasol, és számos esetben táplálék-kiegészítőkre van szükség a károsodott sejtek megjavításához.

 Az esszenciális zsírsavak pótlása, valamint a sült-krumpli és mindenféle bő olajban sült étel kiiktatása feltétlenül tanácsos. Minden sejtnek a membrán ad formát. Ez a membrán teszi lehetővé, hogy a táplálékok behatoljanak a sejtbe, a salakanyagok pedig kikerüljenek belőle. Ha nem biztosítjuk sejtjeink számára a megfelelő zsírokat és olajokat, lehetetlenné tesszük működésüket. A vérfehérjék és szennyeződések megrekednek, ami erjedéshez vezet. (237)

 A rák egy anyagcsere betegség, mely a mikrobás és parazitikus eredetű toxinoktól, enzimektől, fehérjéktől és lipidektől függ. Ha megszabadulunk ezektől a szennyező anyagoktól, elkerülhetjük a rákot, és számos más betegséget is. Mivel bármikor újrafertőződhetünk, féregűző és állapotfenntartó programot kell követnünk. A lehető leggyorsabban pótolnunk kell a szervezetünk által felhasznált tápanyagokat.

 Szervezetünk számos egymással harcban álló mikrobának ad otthont, melyek egymással küzdenek a területért. Ételeink gombákat, élesztőgombát vagy mycotoxinokat tartalmaznak, épp úgy, mint kémiai permetet és ételszínezéket. Az aszpartám, és más kémiai élelmiszeradalékok toxikus kemikáliákká bomlanak.

 A nagy paraziták a humán sejtekhez hasonlóan védekező sejteket és enzimeket termelnek a kisebb mikrobák elpusztítására. Innen erednek a vakcinák. Ezek a védekező mechanizmusok és enzimek okozzák az úgynevezett autoimmun betegségeket. Gondolják csak meg, hány olyan ételt fogyasztunk, melyek használat előtt erjesztettek vagy sokáig tároltak. A gombák például gombás organizmusok gyümölcsei, és spórákkal szaporodnak. Dr. Costantini óva int a „gombával kezelt” ételek fogyasztásától.

(305)

Az idős szarvasmarha húsa például azért porhanyós, mert az öregedési folyamat során a gombás folyamatok megpuhították. Sokan azt hiszik, hogy a köszvényt a húsfogyasztás okozza. Dr. Costantini megfigyelte, hogy csak az idős szarvasmarha fogyasztása okoz köszvényt. Sok gazdálkodó és állattenyésztő fogyaszt hatalmas mennyiségű friss húst, anélkül, hogy köszvényt kapnának. A köszvényt a húsban lévő mycotoxinok okozzák. Erre véletlenül jöttek rá, amikor idős állatokból származó húsmaradékokkal etetett csirkék köszvényesek lettek. Mihelyt a húst eltávolították étrendjükből, a köszvény megszűnt. A köszvény gombás betegség.

 Az Alzheimer-kór autoimmun vagy hibásgén-betegség

 Már többször is volt szó arról, hogy milyen idegrendszeri károkat okoz az aszpartám, de az agyparaziták szintén szerepet játszanak bennük. Az agysejtekben gombákat és baktériumokat találtak. A gombás és bakteriális salakanyagok ammóniát termelnek. A samponok és a hajöblítők toxikus ammóniát tartalmaznak. A dohányzás ammóniával terheli meg a szervezetet. Az ammónia megtámadja az idegsejteket, és különféle idegbetegségeket okoz.

A mikrobák növekedési hormonokat termelnek az emberi szervezetben. Mi történik a mikrobás növekedési faktorokkal, melyeket az agyszövetben fészkelő paraziták hoznak létre? A parazitikus idegi növekedési hormonok hatására a humán agysejtek úgy differenciálódnak, hogy nem alkalmasak humán felhasználásra. A rövidtávú emlékezet zavara, de a távoli vagy korai emlékezet működése azzal magyarázható, hogy az új élmények újonnan növekedett szövetben tárolódnak, vagy a már meglévő szövetek módosultak. A parazitáktól származó mikrobás növekedési faktorok az agyban megzavarják az újonnan keletkező agyszövet növekedését, és alkalmatlanná teszik az új élmények rögzítésére. A dohányzásból, tisztálkodási szerekből, háztartási tisztítószerekből és a túl sok finomított élelmiszer erjedéséből származó ammónia a vérben támogatja a mikrobás növekedést az agyban. A rettegett Alzheimer-kór mikrobás betegség, és ennek megfelelően kezelendő.

 A rák kialakulásához szükséges DNS-polimeráz enzim és az Alzheimer-kór kialakulásához szükséges idegi növekedési faktor legfontosabb tulajdonsága, hogy nagyon kis mennyiségben is nagyon hatásos.